2010. május 21., péntek


A Mátyás király játszóudvar szakszóval élve tematikus játszótér, mert Mátyás királyunkat történeti, mitikus és mesei közegben ismerhetik meg a gyerekek. Célunk, hogy mind a szülők, mind a gyermekek közvetlenül, belülről, a szobrok, játszóeszközök, kulisszák által megidézve a kenyérmezei csata kellős közepén, a kolozsvári bíró udvarán, vagy a pálos atyák szentélyében érezzék magukat.
A játszóudvar tartalmában hat önálló egységre tagolódik. Az első a „Szentkút” fogadóépület, mely Pesthidegkút kútépületét idézi.
Belül ivókút található, ahol Mátyás király kínálja a friss vizet a szomjazónak. Az emeletről csúszda vezet a homokba.
„Pálos atyák ligete”. A fogadóépülettől jobbra kis liget közepén, négy pálos atya tartja a csillagos ég boltozatát, melynek nyílásai csillagjegyek formáit kiadva varázslatos fényhatást hoznak létre. Középen ügyességi, képességfejlesztő játék található.
„A Szent Korona hazahozatala”. A bejárattól balra Mátyás királyt és fényes kíséretét láthatjuk, ahogy lovaikon a kalmárlelkű Friderik királyhoz vonulnak , hogy a Magyar Szent Koronát 80.000 ezer aranyforintért tőle visszavegyék. A királyt, lovasokat ábrázoló festett tábla előtt elevenedik meg a menet. Mi is tagjai lehetünk a főméltóságoknak, csak fel kell szállnunk az egyik rönkhinta-nyeregbe.Nemzetünk áldozatvállalásának állít emléket a rönklabirintus közepén oszlopokra helyezett Korona nagyméretű mása. A játékos feladatokkal szegélyezett utak mentén bontakozik Mátyás igazsága.„A kolozsvári bíró meséje”. A negyedik színhely Kolozsvár, ott is a hatalmával visszaélő bíró portája. Udvarába Kolozsvárt és városkapuját megidéző, támfalként is szolgáló, festett kulisszán át juthatunk, mely fogócskázásra, bújócskázásra kiválóan alkalmas hely. A kolozsvári bíró portáján rönkökből rakott „Itt járt Mátyás király” mászóka mellett több ügyességi, egyensúlyozást fejlesztő játszószer található, de kiemelkedik az egyik fő motívum, a mókuskerék, melynek végnélküli forgását a nagyobbacskák számára készült mászófal hátoldalára festett bíró árgus szemekkel figyeli. A mókuskerék rúdját tartó hajdú félszobra is ezt erősíti: erőszakkal érvényesül itt az akarat. A bíró udvarának végében Mátyás király kétszeres méretű mellszobrának karjai mérleghintaként működnek: fenségesen tesz igazságot, világosságot hozva közénk.

“A kenyérmezei csata”. Az ötödik színhely a kenyérmezei sík, hol elszántan néz farkasszemet az elbizakodott Ali bég serege a lelkes magyar vitézekkel. A drótkötélpálya azt a jelenetet idézi, mikor Kinizsi Pál felmentő serege élén a janicsárok közé vágtat egyszerre két karddal küldve a másvilágra a törököket… A kenyérmezei síkon található még három ügyességi játék: egy ferde tengelyen forgó janicsáron, egy rugón mozgó szpáhin próbálhatják ki
magukat a küzdeni vágyó gyerekek. A harmadik egy tengelye körül elforgatható katonákat ábrázoló hengerszobor, a keresztirányú vágások miatt azonban testrészeik összekeveredtek, ezeket a megfelelő helyre kell forgatni.
„Hegy gyomrában alvó Mátyás”. A játszóudvar utolsó és egyben legmagasabb pontján elhelyezkedő „stációja” a Mátyás király barlang és homokozó. Egy szlovén legenda meséli, hogy Mátyás király a hegy gyomrában alszik egy vasasztal mögött, az asztalon kenyér, kupában bor. Csak akkor ébred fel, ha már nagyon sokan imádkoznak érte és óhajtják eljövetelét. Ekkor eljön fekete serege élén és elhozza a várva várt igazságot és fényt…A bejáratot nyolc feketesereg-béli páncélos vitéz őrzi. Mátyás oroszlános asztalán négy beépített homokozóformával játszhatnak a kicsik: kosfej, bak, mérleg és rák, továbbá egy serleggel. Az asztal mögött Mátyás életnagyságú trónoló, alvó szobra, mögötte festett baldachin. Mellette történelmi Magyarországot ábrázoló képességfejlesztő játék.

Tervezte és megvalósította:
Fenyvesi Gábor és Csilléry Orsolya, 2009-2010
A képek és a szöveg szerzői jogvédelem alatt állnak.
A fényképeket Fejér János és Fenyvesi Gábor készítette.





A következő képeken a Játszóudvar 2010 tavaszáig megvalósult részei láthatóak













2010. május 9., vasárnap

Megszületett Mátyás, éljen az igazság!

Április második hetében átadták a Mátyás király tematikus játszóudvar építésének második ütemét. Azóta ismét gyerekzsivajtól hangos a Kultúrkúria hátsó kertje, ahol persze a felnőttek is megpihenhetnek, szemlélődhetnek kedvükre. A különleges játszóteret megálmodó és megvalósító művész-házaspár férfi tagjával, Fenyvesi Gábor festőművésszel a kezdetekről, a megvalósítás nehézségeiről és a játszótér „küldetéséről” beszélgettünk.
Hogyan jut eszébe valakinek, hogy ilyen fába vágja a fejszéjét?
Az ötlet évekkel ezelőtt, a hidegkúti kulturális központ átadásával egy időben született meg, bár az ihletet a Pesthidegkúti Nyári Művészeti Fesztivál adta, amely minden évben játékos, színes gyerekbirodalommá varázsolta az akkor még szürke, lepusztult és romos épületeket. A felújítás után, a fesztiválok idején mindig ezen a területen – az „Égigérő Dombon” és a „Griffmadár Fennsíkon” – leltek otthonra a természetes anyagokból készült, népi hagyományokra épülő gyermekjátékok és játszóházak.
Akkoriban még másik kerettörténetben gondolkodtunk: a Szürke ló című mese adta volna a játszótér nevét és tematikáját. Zajlott még a kulturális központ építése, és sok szempontból képlékeny állapotban volt a kert és az udvar, illetve a központ vezetése sem tudta elszánni magát a játszótér felállítása mellett. Aztán igazgatóváltás történt, mi pedig új ötlettel álltunk elő.
Segítenétek megérteni a szélesebb olvasóközönség számára is a játszótér üzenetét?
A tematikus játszóterek között óriási különbség van: tematikát adhat egy mese, egy rögtönzött történet, egy színhellyel kapcsolatos felvetés, vagy a képességfejlesztés szándéka, és ennek minden eszközbe történő beemelése. Gyönyörű természeti környezetben, műemléki jellegű és helytörténeti jelentőségű épületekkel körülvett területen vagyunk. Ez arra inspirált bennünket, hogy a Hidegkúthoz több történeti és mondai szálon is kapcsolódó Mátyás király legyen a kiindulási pont. A főbejárat, a későbbi ütemben megvalósuló főépület a hidegkúti Szentkút épületét mintázza majd.
Nem titkolt szándékunk, hogy a gyermekek mozgáskészségének és ügyességének fejlesztésén túlmenően a magyarságtudat erősítését, történelmi értékeink, őshagyományaink homloktérbe emelését is szolgálja ez a játszótér. Minden egyes itt végezhető mozdulatsor, az eszközök elhelyezése, egymáshoz illesztése, dinamikája ezt a célt szolgálja. A drótkötélpálya nem egyszerű csúszka, hanem a kenyérmezei csata felelevenítése, meglelkesítése. Mátyás király kétszeres méretű mellszobrának karjai mérleghintaként működnek: fenségesen tesz igazságot, világosságot hozva közénk.
Mátyásnak olyan erős hagyománya és szellemi kisugárzása van, amely messze túlmutat a Kárpát-medencén. Nem egy kisajátított uralkodó, túlmutat önmagán, Magyarországon kívül is hat. Összeköti, és nem szétválasztja a közép-európai népeket. A játszóudvar legmagasabb pontján elhelyezkedő „stációt” például éppen egy szlovén legenda ihlette, mely szerint Mátyás király a hegy gyomrában alszik egy vasasztal mögött, az asztalon kenyér, a kupában bor. Csak akkor ébred fel, ha már nagyon sokan imádkoznak érte és óhajtják eljövetelét. Ekkor eljön fekete serege élén és elhozza a várva várt igazságot és fényt…
Ezt a kupát törték össze a közelmúltban… majd néhány napja a mérleghinta ülőkéjét is szétzúzta egy erejét fitogtató vandál… Milyen nehézségekkel kellett még megküzdenetek?
Sajnos a vandalizmus ellen, a játszótér őrzésén kívül, nem sokat lehet tenni. A fakupát – éppen az ilyen jellegű események megelőzése érdekében – nemrég cseréltük le egy speciális műanyagra, amely a játszótereken engedélyeztethető legkeményebb anyag, mégis eltörték... Hihetetlenül megnehezítette a munkánkat a játszótér fekvése (komoly nehézségbe ütközik például a vízelvezetés), amelyből egyébként akár erényt is lehet kovácsolni. Súlyos költségnövelő tényező volt az agyagos, elképesztően rossz minőségű, sittel teli terület! Teljes talajcserére volt szükség, ami rengeteg pénzt vitt el.
Milyen különleges elvárásoknak kell megfelelnetek, milyen anyagokat használtok, és egyáltalán kik vesznek részt a játszótér megvalósításában?
Párommal, Csilléry Orsolya grafikusművésszel közösen terveztünk és alkottunk meg mindent, persze a faragási munkák zöme rám hárul. Édesapám faszobrász, az ő keze alatt sajátítottam el a fafaragás mesterségét. Amit csak lehet, organikus anyagból, saját kezűleg mi magunk készítünk el. De vannak olyan dolgok, amelyeket egyszerűen nem lehet, vagy a szabványok miatt nem csinálhattunk fából. Ebből a szempontból a miénk is egy hétköznapi játszótér, ennek minden biztonsági előírásával, műszaki feltételével.
Más szempontból teljesen „formabontó”, hiszen nem egy egyszerű kivitelezői munkáról van szó. Teljes egészében kell látni mindent előre, ami rendkívül izgalmas és nehéz feladat. Minden a legapróbb részletekig meg van tervezve, de ami még fontosabb, hogy úgy is kell elkészülnie, mert különben nem működik. Akárcsak egy szimfónia partitúrája és zenekari megszólaltatása. Itt nem boltban vett játszószerek egymás mellé telepítéséről van szó, hanem egy varázslatos és önálló világról, melynek elemei külön jelentéssel bírnak, ám közben szervesen összefüggenek! Ennek a művészeti egységnek, sajátos mikroklímának a megteremtésében sokat segítenének a szobrok, melyekből forráshiány miatt egyelőre sajnos kevés készülhetett el. De reménykedünk a folytatásban, az önkormányzat további támogatásában, és abban, hogy a környéken élők megszeretik a játszóteret.
Várja a gyerekeket a Mátyás király játszóudvar

A Kultúrkúria kertjében épülő különleges játszótérről sokan hallottak már, de aki nem találkozott még a nagyméretű fatáblára festett látványtervével, az valószínűleg nehezen tudja elképzelni milyen is lesz ez a több ütemben elkészülő tematikus játszótér, melynek első részét április végén vehetik birtokba a gyerekek.
Tematikus, mert Mátyás királyunkat történeti, mítikus és mesei közegben ismerhetik meg a gyerekek, akik – a felnőttekkel együtt – a szobrok, játszóeszközök, kulisszák által megidézett kenyérmezei csata kellős közepén, a kolozsvári bíró udvarán, vagy a pálos atyák szentélyében érezhetik majd magukat.
A játszóudvar tartalmában hat önálló egységre tagolódik. A fogadóépület a pesthidegkúti Zsíroshegyi út mentén található Szentkút épületét idéző ivókút, ahol Mátyás király kínál friss vizet a szomjazónak. Az emeletről csúszda vezet a homokba. A fogadóépülettől jobbra – kis liget közepén – négy pálos atya tartja a csillagos ég boltozatát, melynek nyílásai csillagjegyek formáit kiadva varázslatos fényhatást hoznak létre. Középen ügyességi, képességfejlesztő játék található.
A bejárattól balra Mátyás királyt és fényes kíséretét láthatjuk, ahogy lovaikon a kalmárlelkű Friderik királyhoz vonulnak, hogy a Magyar Szent Koronát 80.000 ezer aranyforintért tőle visszavegyék. A királyt, lovasokat ábrázoló festett tábla előtt elevenedik meg a menet. Mi is tagjai lehetünk a főméltóságoknak, csak fel kell szállnunk az egyik rönkhinta-nyeregbe. Nemzetünk áldozatvállalásának állít emléket a rönklabirintus közepén oszlopokra helyezett Korona nagyméretű mása. A játékos feladatokkal szegélyezett utak az igazság rögös ösvényét jelenítik meg.
A negyedik színhely Kolozsvár, ott is a hatalmával visszaélő bíró portája. Udvarába Kolozsvárt és városkapuját megidéző, támfalként is szolgáló, festett kulisszán át juthatunk. Fogócskázásra, bújócskázásra kiválóan alkalmas e hely, ahol a spalettás ablakok szerepjátékokra adnak lehetőséget. A kolozsvári bíró portáján rönkökből rakott „Itt járt Mátyás király” mászóka mellett több ügyességi, egyensúlyozást fejlesztő játszószer található, de kiemelkedik az egyik fő motívum, a mókuskerék, melynek végnélküli forgását a nagyobbacskák számára készült mászófal hátoldalára festett bíró árgus szemekkel figyeli. A mókuskerék rúdját tartó hajdú félszobra is ezt erősíti: erőszakkal érvényesül itt az akarat. A bíró udvarának végében Mátyás király kétszeres méretű mellszobrának karjai mérleghintaként működnek: fenségesen tesz igazságot, világosságot hozva közénk.
Az ötödik színhely a kenyérmezei sík, ahol elszántan néz farkasszemet az elbizakodott Ali bég serege a lelkes magyar vitézekkel. A drótkötélpálya azt a jelenetet idézi, mikor Kinizsi Pál felmentő serege élén a janicsárok közé vágtat egyszerre két karddal küldve a másvilágra a törököket. A kenyérmezei síkon található még három ügyességi játék: egy ferde tengelyen forgó janicsáron, egy rugón mozgó szpáhi-n próbálhatják ki magukat a küzdeni vágyó gyerekek. A harmadik egy tengelye körül elforgatható katonákat ábrázoló hengerszobor, a keresztirányú vágások miatt azonban testrészeik összekeveredtek, ezeket a megfelelő helyre kell forgatni.
A játszóudvar utolsó és egyben legmagasabb pontján elhelyezkedő „stációja” a Mátyás király barlang és homokozó. Egy szlovén legenda meséli, hogy Mátyás király a hegy gyomrában alszik egy vasasztal mögött, az asztalon kenyér, kupában bor. Csak akkor ébred fel, ha már nagyon sokan imádkoznak érte és óhajtják eljövetelét. Ekkor eljön fekete serege élén és elhozza a várva várt igazságot és fényt…A bejáratot nyolc feketesereg-béli páncélos vitéz őrzi. Mátyás oroszlános asztalán négy beépített homokozó formával játszhatnak a kicsik: kosfej, bak, mérleg és rák, továbbá egy forgatható serleggel. Az asztal mögött Mátyás életnagyságú trónoló, alvó szobra, mögötte festett baldachin. Mellette a történelmi Magyarországot ábrázoló képességfejlesztő játék.
Mindennek a megvalósításához persze még sok idő, pénz és munka szükséges. A II. kerületi Önkormányzat idén újabb 5 millió forintot áldoz arra, hogy a maga nemében páratlan játszótér közelebb kerüljön a megvalósuláshoz. Az ünnepélyes megnyitó éppen lapunk megjelenésekor, 2009. április 30-án lesz 11.00 órakor. Azokat a kisgyermekes családokat is, akikhez az átadás híre későn jut el, arra bíztatjuk, hogy menjenek el, tegyék próbára magukat és ezt a különleges, új hidegkúti játszóteret.